vasárnap, május 17, 2009

30

Nem tehetek róla, csütörtökön 30 lettem. :-) Elsősorban köszönet érte szüleimnek, akik mindent megtettek, hogy rendes embert neveljenek belőlem :-) Talán sikerült ez a tervük. Ezt én nem tudom eldönteni. De mindenképp jár Nekik nagy-nagy köszönet.Szinte középiskola óta nem tartózkodom otthon. "Csavargok" az ország egyik csücskétől a másikig. Rengeteg embert megismertem azóta, hogy elkerültem otthonról. Új emberek, új tapasztalatok. Rossz és jó dolgok egyaránt...

Csütörtökön volt egy kis sütizgetés a munkahelyemen. A kollégáim felköszöntöttek. Nagyon aranyosak voltak (és nagyon kreatívak ajándékok terén...). Köszönet érte :-)
Hétvégén hazajöttem. Csináltunk egy kis kerti sütögetést. Főztünk gulyást, jókat ettünk, iszogattunk, szólt a zene... Jó volt :-)
Szóval, ezen is túl vagyok :-) De levontam egy következtést:
Meg kell próbálni úgy élni, hogy ne a kerek évfordulók döbbentsenek rá bennünket arra, hogy eddigi életünk rossz felé haladt... Szóval részemről különösen nagy merengés a dolgokon nem volt. :-)

2 megjegyzés:

Edmár Béla írta...

azt mondják, hogy csak a 30as az igazán férfi... ezt ugyan nem irhatom alá :), de nagyon boldog születésnapot kivánok neked.

a közepső torta az iggengusztusos.:)

Kicsi írta...

Mind mennyiségben, mind minőségben továbbra is kiválóan eltalált életet kívánok, Drága! Ölellek, puszillak!