Kamilla és én :)

Egy kis finomság a blogon. A fotókat Rita készítette ma. Ő is és Kamilla is formában voltak :) Köszi a fotókat.

Csipp-csöpp-csöpörög

Ezeket a képeket tegnap csináltam. Sütött a nap és olvadtak a jégcsapok. Ritának ajánlom sok szeretettel ezeket a fotókat :)

Nem világítósak, de "cencúle"-k :)

Ipolykér bolygó

Tegnapi fotóim készítésekor készült egy kis "bolygó alapanyag" is. Még este a fotókat bolygóvá gyúrtam. Így most már Ipolykérnek (Kiarov) is van egy ködben fürdőző bolygója a blogomon :). Íme:

Ködbe burkolózott a felvidéki táj...

A bejegyzés címe tulajdonképp elmond mindent. Ma amint Ritához igyekeztem, Ipolykért (Kiarov) elhagyva (pontosabban az fölé érve) csodaszép látvány tárult elém az út bal oldalán elterülő völgyben.

A köd megrekedt a völgyben és a napsugarak próbálták kicsalogatni onnan a hömpölygő fehérséget. Szinte másodpercről, másodpercre változott az elém táruló kép. Gyönyörű volt. A bokrok ágain még csillogott az éjszaka ráfagyott "jégbevonat"

Ezekből a pillanatokból próbáltam elcsípni néhányat.

Karácsonyfálás 2011-ben :)

Tegnap este Ritaéknál sor került a már megsütött karácsonyfa díszek cérnára fűzésére, majd a fára akasztgatására. Rita lyukasztgatta a díszeket én meg elkötöttem a cérnák végeit.

Miután felfűztük az összes díszt nekifogtunk a fa díszítésének. A mézeskalács díszeken kívül még dió, narancs és szalmadíszek is került a fára. Nekem tetszik a végedmény.

És hogy a hangulata is meglegyen az egésznek, odakint még a hó is hullott :)

Karácsonyos 2011 :)

Hogy szakítsak a hagyománnyal, miszerint egy karácsonyi lapot rakok ide és azzal kívánok kellemes ünnepeket, írtam néhány rém rímet. Minden kedves blog Látogatónak ajánlom szeretettel:

Lassan eltelik ez az év is
Öregebb leszel Te is, én is.

Maradt pár nap még az évből
Töltsd szeretettel és szívből!

Csomagoljál ajándékot!
A fa alá rakd, várnak rá ott!

Örülj, s mutasd ki bátran!
Gyönyörködj a díszes fában!

Ez nem Húsvét, ne locsolj vizet!
Áldott Karácsonyt Mindenkinek!

(én)

Prága, végre Prága...

A vágy, hogy eljussak Prágába már azóta velem volt, mióta még anno Csehszlovákia fővárosaként ismerhettem meg a tankönyvek által.

Azóta el szerettem volna jutni ebbe a csodálatos városba. Sajnos (vagy épp szerencse) nem akadtam ebben a kezdeményzéseben - hogy megláthassam, amire vágytam - társra, így ez az élmény mostanáig váratott magára. Mivel azt vallom, hogy a dolgok nem véletlenül történnek, most is csak azt mondanám erre, hogy biztos így kellett, hogy legyen, így kellett történnie.

Péntek hajnalban ébredtünk és indultunk a Hősök terére, kiindulási pontunktra. Egyre több ember jelent meg ott. Mint kiderült sok busz indult pont akkor, pont onnan... Kis késéssel megjött a miénk is. A legnagyobb és leghosszabb (ha jól tudom 15 méter, 8 keréken). És a hab a tortán, hogy egy nő volt a sofőr. Lehet, hogy van bennem némi előítélet e téren, de ilyet még nem láttam. És amikor elment megfordulni és nem sikerült neki 5-6 percen keresztül (láttuk a manővert)... hát volt bennem félelem. Viszont el kellett ismernem, hogy kitett magáért és le a kalappal, ahogyan terelgette a "kis sárkányt". Elindulva aztán célba vettük Prágát.

Útközben még megálltunk Telč-ben és tettünk egy sétát a város főterén, amit színes házak ölelnek körbe. Fotóztunk, sétálgattunk :) A történelmi városközpontot az UNESCO 1992-ben a világörökség részévé nyilvánította.

Idéznék egy tájekoztetóból, amit az interneten találtam "Telč város főterét körülvevő, majdhogynem cirkuszi pasztellszínekben pompázó reneszánsz homlokzatok és három gótikus templomtorony, illetve a tér közepén álló barokk kút és pestisoszlop gazdag fantáziával megáldott mesefilm díszleteinek tűnhetnek. A városkát középkori városfal és a magasan repülő nyári felhőkkel tarkított kék eget visszatükröző halastavak gyöngyfüzére veszi körül. Telč, és rajta kívül további negyven cseh város azonban teljes egészében autentikus, műemlékvédelmi rezervátum."

Ez után a kis pihenő után tovább folytattuk utunkat Prága felé. Odaérve már besötétedett. A karácsonyi díszítés fényeiben úszott a város. A Masaryk vonatállomásról indulva egy kis óvárosi séta következett. Kicsit szomorkás volt az idő, néha szemerkélt valami eső szerű. Szerencsére nem volt vészes. Menéztük az Orlojt, elsétáltuk a zsidó negyedbe majd sétahajóra szálltunk, ahol egy svédasztalos vacsorát költhettünk el miközben a Moldva (Vltava) vizén ringatóztunk. Kellemes volt.

Vacsora után a felső szinten gyönyörködtünk az esti városképben, a kivilágitott épületekben, hidakban... Miután kikötöttünk ismét a buszhoz sétáltunk és elindultunk szállodánk felé, ami Prágától 12 kilométerre volt Roztokyban. Elfoglaltuk szobáinkat, majd gyors zuhanyzás után nyugovóra tértünk.

Másnap reggel svédasztalos reggelivel indítottuk a napot, majd buszra szállva ismét Prága felé igyekeztünk.

Egy buszos városnézés vette kezdetét, ahol idegenvezetőnk elmutogatta azokat a látványossagokat, amiket a busz ablakából láthattunk. A buszozás után a Loretó-kápolna közelében kiszálltunk és innen már gyalogosan folytattuk a programot. A prágai vár megtekintése volt terítéken. Hogy mi mindent láttunk? A képek önnmagukért beszélnek.

... közel a vár... és a Loreto-kápolna...

... a 8mm-es Samyang akcióban ...



...egy-két... ahol tilos fotózni ...

A csoport egyik része Plzeň-be ment sörgyár látogatásra a másik része szabad programot kapott. Ritával úgy döntöttünk, hogy nem megyünk sörgyárat látogatni, inkább gyalogosan fedezzük fel ennek a történelmi város utcácskáinak hangulatát. Sétáltunk a Károly hídon, hallgattuk az utcai zenészeket, fotóztunk, fotózkodtunk. Rengeteg turista volt ott.

... az Arany utcácska ...

... a Károly hídon ...

Sétánk közben felfedeztünk egy hangulatos kis kocsmát, nem túl puccos berendezéssel. Egy olyan helyet, ahol jól érzi magát az ember, mert nem kell feszengnie. Melósok nézték a focit természetesen sörök társaságában. Beültünk hát és rendeltünk mi is.

Ételt is felszolgáltak. Igazi, tradicionális cseh étket ettünk (knédli, sülthús és káposzta), majd finom sörrel öblítettük le azt.

... vacsora közben ...

Mivel buszra nem számíthattunk, a vasútállomásra sétáltunk, megkerestük a jegypénztárt és megválltottuk a jegyünket Roztoky-ba. Míg a vonatra várakoztunk, még egy fénykép készítő automatát is meglátogattuk :)

... az emeletes vonat ...

Később még összefutottunk utazótársainkal és velük kerestük meg a vágányt, ahonnan a vonat indult. A vonat, ami emeletes volt, modern és nagyon közlékeny :)
Sikeresen leszálltunk Roztoky állomáson. A szállodában a zuhanyzást ismét alvás követte. :)

... a Szent Borbála-templom (Kutná Hora) ...

Reggel összeszedtük táskáinkat, majd a reggeli után bepakoltunk a buszba. Útra keltünk hazafelé. Út közben még Kutná Hora-n is megálltunk, hogy megtekintsük a Szent Borbála templomot és megnéztük a Csonttemplomot, ami elég morbid látványosság... Legalábbis szerintem. Emberi csontokat használni díszítésnek???... Hát, hogy is mondjam... El kell viszont ismernem, hogy nem mindennapi látnivaló...

... csontos pillanatok ...

Útközben fura sípoló figyelmeztető hangot adott ki a busz. Tudtam, hogy baj lesz... Az is volt. A hűtővizet szállító cső elrepedt... A javítás 5 órát vett igénybe. Így a további programpontok sajnos csúsztak. Brünben még egy kis shoppingolás következett. Itt vettünk néhány üveg cseh sört.

... a 24-es Primator komolyan beütött :) ...

A pozsonyi karácsonyi vásár megtekintése is elmaradt :( Valamikor hajnali 2-kor értünk Budapestre. Én eléggé el voltam fáradva, de boldog vagyok, és örülök, hogy a részese lehettem ennek a kirándulásnak. Köszönjük az ajándékot! NAGYON JÓ VOLT :) Rita! Neked is köszönök mindent. A szállást, az idegenvezetést, a társaságodat, mindent! :) Talán csak egy kis hóesés hiányzott...