Oldalak

szerda, február 27, 2013

Víz alatt az őrhalmi rét

Kiöntött az Ipoly. Az őrhalmi réten végtelen tengernek mutatja magát a megáradt folyómeder. 



vasárnap, február 24, 2013

Kézműves foglalkozás 3

Érdekes állapotban kaptam el a kosárfonás pillanatait. Édesapám tevékenykedett ismét. Szép formát alkottak az oldalsó szálak, ahogy felül össze lettek kötve. Megpróbáltam megörökíteni, mi volt, ami megfogott:






... filmbe foglalva ...

vasárnap, február 17, 2013

Színesen és színtelenül...

Legutóbbi budapesti kalandozásunk alkalmával természetesen készült néhány fotó :) Sétáltunk, én fotóztam :) Feldolgozásuk során készült minden fotóból 2 verzió. Valahogy így:







 

Diplomaosztón voltam

Ez az ünnepi pillanat is eljérkezett. Rita átvehette diplomáját. Ehhez a nagy dologhoz itt a blogon is gratulálok! Kívánok sok sikert a továbbiakhoz! Légy bátor, okos és mosolygós! :)

 
 ... "AZ" OKLEVÉL ...

 Eszternek is gratulálok! :)

 ... a nagy pillanat ...
 
 ... a bejáratnál elhelyezett Bárczi Gusztáv mellszobránál ...


szombat, február 16, 2013

Árkok (átkok) a közutakon

A cím nem elírás. Közutaink állapota elérte azt a szintet, amit már minősíteni sem lehet. Amikor már kráterből kráterbe huppan az autó kereke, az már nem nevezhető közútnak - főleg nem első osztályúnak. A rend éber őrei nyugodtan elmehetnek nyaralni, mert már a 90 km/óra elérése is lassan öngyilkos vállalkozás egyes szakaszokon.



Nem tudom ki felel a közutak állapotáért, de hogy egy lyukas garast nem ér a munkája, az biztos. Azt sem tudom, hogy melyik minisztérium vagy állami hivatal (vagy nem is tudom minek nevezzem) dolga volna az utak állapotának "szinten"tartása, de hogy annak a miniszternek(vezésrigazgatónak vagy minek) megvonnám a fizetését, az is biztos.
Szégyen amilyen állapotban vannak autóútjaink. A sofőrök szlalomoznak, hogy a több 10 cm mély gödröket ki tudják kerülni - már ha ki tudják, vagy épp egy nagyobb gödörbe hajtanak bele... Az utak szélén elhelyezett táblákra sem lehet már figyelni... Egyre több defektes autó vesztegel az utak szélén - köszönhetően a krátereknek...

És amit ma láttunk, az már a kétségbeesett emberek válasza, vagy orvossága lehetett. A nagyobb, mélyebb gödrökben KAVICSOS FÖLDET hordtak, hogy így enyhítsék a zökkenéseket. Nem hittem a szememnek.

A sofőrök káromkodnak, a fejüket csavargatját, szitkozódnak, átkozódnak. És az a szomorú, hogy mindezt jogosan. 

Természetesen "nincs pénz" erre sem... Majd valamikor őszre kezdenek el krátereket "betaknyozni", mikor már lassan újra fagyni kezd... Tipikus hozzáállás ez itt Ficíliában.

video: youtube
A facebook-ra feltöltött fotómra írta egy kommentelő a következőt. Idézem: "Inkább senkinek nem kellene útadót fizetnie! Ezért nem érdemes. Évi 150 Eur személyautóra, teherkocsira meg 1200 Eur.Ez amit én fizetek. és ebben nincs benne a szakadt gumi,repedt felni, szétvert gombcsapok, stabilizátorok,lengéscsillapítók,geometria beállítás + szervizdíj. Aki egy kicsit is jártas benne tudja mennyi ez...Szégyen hogy az útadót torvény foglalja magába...Ficot kéne ezen keresztul auztókáztatni nap mint nap..."

Nagy igazság... De ez a politikusokat nem érdekli... Fontosabb, hogy az ott ülők zsebe tele legyen...

Köszönjük kedves Szlovákia, köszönjük Slovenská Správa Ciest!
Köszi a képeket Rita :)

csütörtök, február 14, 2013

Kézműves foglalkozás 2

Mivel a múltkor néhányan nem értették pontosan mi történik a képeken, íme néhány fotó a folytatásról. Jelentem: Már készülnek a kosarak :)





hétfő, február 11, 2013

Jegygyűrű a mellényzsebben...

Az ipolnyéki Mics Károly színjátszó csoport 2013. február 9-én (szombaton) este 18:00-kor bemutatta Tóth Miklós, Jegygyűrű a mellényzsebben című 3 felvonásos vígjátékát a helyi kultúrházban. Természetesen a fényképezőgépem nálam volt. Megörökítettem  az előadás néhány pillanatát.

  







A moziterem teljesen megtelt. Nagyon szórakoztató volt. Rengeteget mosolyogtunk, nevettünk. Köszönet jár a szereplőknek, rendezőnek, közreműködőknek a jó hangulatért. Csak így tovább!

Másszunk a falra!

A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendezték az Országos műfalmászó-versenyt, a XX. Palóc Kupát. Ritához tartva megálltam, hogy elkattintsak néhány fényképet az eseményről. Még ilyen jellegű rendezvényen nem voltam soha. Itt a mászók pillanatok alatt olyan helyekre másztak fel, amelyek (számomra) lehetetlennek tűntek. Nagyon ügyesek voltak.

Néhány pillanatkép az eseményről: