Szécsény esőben is szép - kirándultunk

Pénteken munkából hazafelé utazva betérten Ritához. Fincsi vacsi várt, ami után egy kis sétát tettünk. Jól is esett egy kis mozgás a hosszú út és a bőséges vacsi után. Nem voltunk sokáig, mert eléggé hűvös volt az idő, de jól esett a séta.

Másnap délelőtt meg szerettem volna mosni az autómat, de olyan rossz volt az idő, hogy letettem erről az ötletemről. Délután útrakeltünk. Kivételesen céltalanul. Ilyet még nem csináltunk :-) Ami a lényeg, hogy egyetértésben úgy döntöttünk, hogy újra megnézzük Szécsény milyen esti fények áradatában. Eredetileg a karácsonyi díszítés fényeire voltunk kíváncsiak, de azt nem láttuk sajnos, mert még nem voltak, egy feldíszített fenyőfán kivül, ami a sétálóutca kereszteződésében állt.
Betértünk a Szécsényi Ferences Templomba, ahol mélységes csend várt minket. Én nem tudom eddig tapasztaltam-e ilyen mértékű csendet életemben. Naggggggyon durva volt :-) Aztán egyszercsak felcsendült egy dallam, amit pasi játszott gitáron. Váratlan és gyönyörűséges volt. A hideg futkosott a hátamon. Még egy ideig ott időztünk. A csendet csak a fényképezőm zárszerlkezetének hangja szakitotta meg egy-egy alkalommal, mert nem birtam megállni, hogy ne fotózzak :-)

A fotózás aztán folytatódott Szécsény sétálóutcáján.

Valami nagyon különleges varázsa van ott annak a városrésznek. Olyan csalogató és kellemes. Olyan, ahova visszavágyik az ember. Sajnos az időjárás nem épp sétálásra volt beállítva, de mi azért álltuk a sarat és rengeteg fotót készítettünk egymásról, a városról :-)

Örülök, hogy egy a kis spontán látogatás, kirándulás ilyen remekül sikerült. Hazatérve isteni salátát vacsiztunk (uborka, hagyma, oliva, feta és a titkos öntet) bundás kenyérrel. Hmmmmmm.... nagyon-nagyon fincsi volt.

Az este tévénézésbe és rengeteg röhögésbe torkolt. Még a Mitulászbáti is ott járt :-)))