Pénteki hazameneteli szándékomat egy kicsit elbizonytalanította a belvíz helyzet. Sikerült délben elszabadulnom. Utamat hazafelé szerencsére nem gátolta semmi, mindössze egy helyen volt komolyabb vízmennyiség az úton. Ott lelasították a forgalmat és az út közepére tereltek. Szerencsére sikerült átúsznom a híd fölött kalandozó patakot. Néhány kilométerrel tovább az Ipoly félelmetes látványt nyújtott. Az országút mindkét oldalán úgy terült el a megáradt folyó, mintha tenger lett volna ott. Félelmetes, nyomasztó érzés volt a hatalmas víz ölelésében autózni. Ipolyságra beérve a határátkelő felé vezető útat már a katonaság és rendőrség zárta le.
Megérkezve Ritához rakott krumpli és ráksaláta várt. Hmmm... finom volt. Jót ettünk, majd tévéztünk. Másnap tettem egy kisebb sétát a házunkhoz közeli Magyarországra átívelő fahídhoz, majd a kertünkbe látogattam le. A képek azthiszem önmagukért beszélnek.
Délután Ritához mentem és vittem a Pocitól kapott "mobilkérót" is, amit a Volt Fesztiválra készítettünk elő :-) Az udvarban felállítottuk a sátrat és kiszellőztettük, kisöpörtük kicsit. Este filmet néztünk, epreztünk...
Másnap a vasárnapi mise után ebérre voltam hivatalos Ritaékhoz. Ebéd után Nagycsalomija volt a célállomás. Juniális és MKP-s kampányműsor volt terítéken. Árusok, kultúrműsorok, fellépő művészek, étel, ital, jó hangulat és sok-sok ember - ezekkel a szavakkal jellemezhetném a vasárnap délutáni programot.
Egész későn indultam visszafelé Dunaszerdahelyre. Sőt még másik, számomra eddig idegen útvonalon kellett vissza jönnöm, mert a nagy belvíz miatt sajnos még le voltak zárva a falvakon átvezető utak. De megoldódott el is :-)
