Oldalak

csütörtök, március 26, 2015

Műanyag objektív digitális vázon - HOLGA HL-N


"... nem tű éles, de hangulatos és nagyon műanyag ..."

A Holga digitális gépekre készített objektívje került hétvégén a gépemre. Egy műanyag objektív, műanyag testtel, műanyag lencsével. A képek hangulata visszaidézi a Holga gépekkel készült fotók műanyag (szín)világát. Ahol nem az a lényeg, hogy egy fotó tű éles legyen, hanem hogy hangulatos. 
www.nikonjin.com
Szombaton volt egy kis szabadidőm és egy kis gyalogtúrát tűztem ki magam elé, hogy kipróbálja ezt az újdonságot, ezt az új világot, amit ez az objektív varázsol a gép készítette fotókra.

Egy kis történelem a wikipedia szerint:

A lomográfia (az angol lomography szó fordítása, az angol szó a Lomo LC-A fényképezőgép nevéből ered) az osztrák Lomographische AG társaság levédett márkája. 

Az eredeti (orosz nevén ЛОМО Компакт-Автомат-nak hívott) kompakt fényképezőgép egy fix, 32 mm-es objektívvel van ellátva. A Lomo PLC (Lomo = Ленинградское Oптико-Mеханическое Oбъединение - Leningradszkoje Optiko Mechanicseskoye Objedinenie) 1983 óta gyártja Szentpétervárott (A Szovjetunió idején: Leningrád).

"Az ezzel a fényképezőgéppel készített képeknek nem túl jó a minőségük - a fénykép széle mindig sötétebb, mint a közepe, mely a csőeffektus következménye (a jelenség neve: vignettáció). A lomo-felhasználók ragaszkodnak ezekhez a képi hibákhoz, magukat az összes fotografikus kötöttség alól felszabadultnak nyilvánítják, sosem gondolják ki előre egy-egy kép témáját, nem foglalkoznak a fényviszonyokkal."

A lomográfia története 1991-re nyúlik vissza, mikor két osztrák egyetemi hallgató egy prágai bolhapiacon rátalált egy Lomo LC-A fényképezőgépre. A készülék ekkor már nem volt forgalomban. A két fiatal meglátta benne a potenciális kereskedelmi sikert, ezt követően megalapították a Lomographische AG-t 1992-ben, és meggyőzték a régi Lomo-üzem vezetőjét, hogy indítsa újra a készülék gyártását.



 




 



 


Az objektív 1:8-as fényerejű és 60 mm-es gyújtótávolsággal rendelkezik. Egy "fókuszgyűrű" van rajta, aminek 4 állása van. Szóval nem egy bonyolult történet. De szeretem. A f8-as fényerő miatt persze kizárólag napsütésben érdemes vele fotózni.

Itt egy animált gif, ami bemutat egy csokrot a készült képekből:


vasárnap, március 22, 2015

Cewe fotókönyv döntő Prágában


"1 éjszaka, 2 nap, 3 főváros... 4 keréken haza..."

Csütörtök hajnalban egy év után Rita és én ismét célba vettük Prágát. A Cewe ismét itt rendezte a fotókönyvek döntőjét. 

Egy nap leforgása alatt 3 ország fővárosában fordultunk meg. Budapesten vonatra szálltunk. Pozsonyban városi buszra szálltunk. Elmentünk a találkapontra és felültünk a Cewe által indított buszra. 


Ahogy összejött a csapat, kaptunk egy táska promóciós ajándékot és el is indultunk Prága felé.

... ajándékok ...

A szokásos zötykölődés után a csehországi autópályán szerencsésen megérkeztünk a hotelba, ahol el is foglaltuk a szobánkat. Nagyon kellemes szobát kaptunk ismét. 

Úgy döntöttünk megnézzük a cseh fővárost, így a hotel autóbuszának közreműködésével elmentünk az első metró állomásra és a jegyvásárlás után volt szerencsénk kipróbálni a prágai metrót. Csendes és tiszta :) Sehol egy ellenőr.


Célállomásunkat elérve elindultunk a városközpont felé. Rengeteg ember mozgolódott a városban. Tele volt turistával.












Gyors fotózkodás a nevezetességekkel és már indultunk is vissza a hotel felé. Persze egy finom csapolt sör azért belefért az időnkbe :)


A hotel melletti bevásárlóközpontban egy kis vásárlás, majd a hotelbe visszatérve egy kis pihenés következett.
Este 7-kor elkezdődött a fotókönyvek döntője. Pezsgővel vártak bennünket, majd egy kis nyitóbeszéd után Peter Nagy, zenész, fotós énekelt az összegyűlteknek. A zsűritagok leadták szavazataikat. Eredményhirdetés, díjátadó és fotózkodás következett. 



Minden döntős kapott egy plakettet, a nap emlékére. 



Bőséges vacsora követte a ceremóniát. Igazi cseh étel került az asztalra. Nagyon finom volt. A vacsora végeztével készült egy fotó: 

... én és Peter Nagy

Másnap a bőséges reggeli után Cewe (Fotolab) gyárlátogatás, napfogyatkozás és haza út volt terítéken. Pontosabban csak lett volna, mert Brünn után füstölni kezdett a hazafelé tartó buszunk és egy benzinkútnál sikerült megállnunk. Mivel mi Pozsonyból még vonatra akartunk szállni Budapest felé, "érdekes" lett a helyzet.




Szép lassan elillantak a velünk buszon ülők. A benzinkúton megálló autókba kéredzkedtek be. 

Véletlen vagy a sors, vagy nevezzük, aminek akarjuk, de megállt egy cseh autó is, amiről kiderült, hogy a sofőrje Prágából Budapestre ment hétvégére kipihenni a hét fáradalmait. A Gellért Hotel vendége volt, úgyhogy ott búcsúztunk el tőle, megköszönve neki, hogy volt olyan kedves és befogadott bennünket autójába. Remélem épségben haza is jutott!

Ilyen kalandos volt ez a pár napunk. Én élveztem.

Rita! A sok szép fotóért köszönet :)


szombat, március 14, 2015

Billentyűzet ahogy én szeretem

"Kicsit sznob de ez az, amire gondoltam"
Nemrég vettem egy billentyűzetet. Nagyon minimalisztikus. Biztos van, akinek túlságosan is. Ha egészen pontos szeretnék lenni egy "Rapoo E9070 Wireless Ultra-slim Keyboard" boldog tulajdonosa lettem. Ez egy 2.4 GHz vezeték nélküli technológiával működő cucc, akár 24 hónapos használat megszakítás nélkül - állítja a gyártó...



Ez az a billentyűzet az, amivel már régóta szemeztem. Egy alumínium alapzaton egyszerű fehér gombok .... semmi fölösleges felület. Nincs kábel, ami zavarja a mozgatásban, áthelyezésben. Könnyű, nagy méretű jól "mozgó" gombok. Egyszerűen nekem való.





Tudom, hogy nem kellene egy billentyűzetről ennyit áradozni, de ez egy olyan darab, amit igazán megérdemli.

hétfő, március 09, 2015

Mit rejt az esőcsepp?

Egy szomorkás, esős nap az eső áztatta a műhely ablakát. Legördülő esőcseppek versenyeztek az ablakon. Gondoltam egy fényképpel megörökítem ezt. Később láttam csak, hogy az esőcseppekben a fordított világ nézett vissza.


Séta Budán

Szombat volt. Nem volt igazán jó idő, de sétálni, barangolni mondhatni tökéletes volt. Kedves barátainkkal Sziszivel és Tibivel kóboroltunk egy kicsit a Budai Vár falain és azok között. Szép nagy kört leírtunk, de igazán jól esett. Jó szokásomhoz híven a fényképezőgép nálam volt. El is kattintottam jónéhány képet. A következő fotók most a kevésbé személyesebb kategóriából lettek összeválogatva.