Furcsa "élményben" volt tegnap részem. Volt egy kis időm, ígyhát arra gondoltam telefonálok egyet. Jó idő volt, ezért beszélgetés közben kisebb sétát tettem a munkahelyem szűk környékén és felfedeztem egy faragott szobrot. Már elsétáltam arra többször is, szerintem már láttam is a szobrot, de valahogy csak most figyeltem fel rá úgy érdeklődéssel. Beszélgetésemet befejezve visszatértem a munkámhoz, de nem hagyott nyugodni a szobor. Fogtam a fényképezőmet és visszatértem a helyszínre, hogy meg is örökítsem. A közeli vendéglátó egységben szabadidejét töltötte három fiatalember. Amint befejeztem a fotózást visszafelé indultam. Hallom amint beszólt az egyik úriember, hogy: "No, most már lehet cikkezni az újságnak, hogy nincs kiírva szlovákul a magyar szöveg fordítása.." Majdnem meg is ijedtem, hogy hááá...wazeg még megvernek itt, mert fotózni mertem. Aztán elmagyaráztam nekik, hogy nem volt semmi tervem a fotókkal, mindössze meg szerettem volna örökíteni saját célokra. De úgy látom akarva-akaratlanul is elérték, hogy cikkezzek a dologról, igaz más okból... Furcsa ez az ellenséges gondolkodás, ami mostanában az emberekben van. Mindenkiben először a rosszat látják... Szomorú... Szerintem.