Gondolom sokak örömére (köztük az enyémre is...) lerövidült a múlthét munakanapjainak száma. Ez az ünnep már nem olyan, mint régen volt. Már nincs meg benne az a szellemiség, elvesztek a hagyományok, a nagyszüleintől örökölt szokások is halványuló félben vannak...
...hova tűnt a húsvéti nyúl???....Szomorú, de úgy van vele a mai kor dolgozó embere, hogy inkább látja benne a hosszabbított hétvégét, mint a húsvéti ünnepeket. És így van ez lassan minden ünneppel. A napi hajtás, a heti mókuskerék után egy kis kikapcsolódásra vágynak az emberek. És hát valljuk be, a húsvéti készülődés minden csak nem pihenés... :-) Sütés főzés, takarítás... Ezért van az, hogy ilyenkor inkább elhagyják otthonaikat az emberek és áldoznak a lazítás oltárán.
Csütörtökön én is elindultam haza felé. Jó útam volt. Gyorsan közelítettem célomhoz. Most sem történt másképp, mint szokott :-) Megálltam Ritaéknál. Résztvettünk a nagycsütörtöki misén.
Rita felvetett egy ötletet, hogy mi volna, ha megnéznénk hogyan ünneplik
Hollókőn az emberek a húsvétot?.?.
Gyorsan utána is néztünk, mivel kedveskednek az oda látogatóknak. A falu
honlapján találtunk részletes program ajánlatot. Először úgy volt, hogy hétfőn megyünk, de mikor kiderült, hogy már vasárnap kezdődnek a programok úgy döntöttünk, hogy inkább vasárnap kelünk útra (megjegyzem itt, hogy nagyon jól tettük, mert mondhatni kellemes idő volt. Kicsit fújt a szél, de sütött a nap... Node hétfőn???...)
Vasárnap reggel, reggeli és uzsonna pakolás után útnak is indultunk. Egy kedves ismerősöm ellátott tanáccsal, hogy ilyenkor oda megéri korábban indulni, mert mint mondta: "könnyen előfordulhat, hogy a hollónál fogsz parkolni" Szerencsére elég volt odaérnünk 9 előtt. Sikerült a faluban parkolnunk. Nem úgy mint azoknak, akik később érkeztek...
Leparkoltuk Gio-t és elindultunk az ófaluba. Az emberek a templom előtti "Y" elágazásnál gyülekeztek és vártak a szentmisére. Egyre több népviseletbe öltözött nő, férfi, legény, lány jött és színes, díszes ruháikkal tették szebbé és érdekesebbé a bámészkodók tömegét.
A mise körmenettel végződött és kezdetét vették a kultúrprogramok, a falu központjában felállított színpadon.
A fellépő néptánc és énekes csoportok fergetekes hangulatot varázsoltak a völgybe, felejthetetlen élményt nyújtva ezzel az odalátogatóknak. Voltak ott japánok, ausztrálok és még kitudja, honnan. Ami biztos, hogy az emberek jól érezték magukat. Minden a ritmus szavára, egyszerre lüktetett.
Jó néhányszor végig jártuk az utcákat. Nézelődtünk, fotóztunk, nagyokat röhögtünk, jól éreztük magunkat és egymást :-) Kisétáltunk a várhoz is. Amikor először jártunk ott (pontosabban én jártam ott először...), akkor nem voltak sokan. Inkább csak lézengtek az emberek. Annak is megvolt a maga hangulata. Így viszont, hogy rengeteg ember volt ott, olyan érzéssel töltött el, hogy ez egy igazi turista látványosság :-)
Ott töltöttük az egész napot. És annyira nagyon jó volt. Hazaindulás előtt még fogyasztottunk az uzsonnáskosár tartalmából (...köszi a finomságokért) :-)
Hazafelé még tettem egy kitérő manővert - amire Rita kérdő arckifejezéssel nézett, mert nem értette, mi van :-)))) - megálltunk Szécsényben és tettünk egy egészségügyi sétát a parkban. Sétáltunk, üldögéltünk a padokon, fotózkodtunk :-)
