csütörtök, szeptember 15, 2011

Kolbászolás helyett kolbászoltunk...

Hétvégén végre sikerült olyat csinálnunk, amire már szinte egész nyáron vágytam. Egy kis udvari sütögetés volt terítéken.

... kolbász kiállítás ... kolbász a parázs felett ...
Pontosabban, finomabbnál-finomabb kolbászkák napoztak az izzó parázs melegénél. Pironkodva forgolódtak (vagyis inkább Rita forgatta őket). Én a tűzért vállaltam felelőséget.

... a kutya sem érti mitől repülök ... a szülők is velünk vacsiztak ...
A múltkori sütögetéskor a szalonnába tekert kolbászokat nem túl szakszerűen alufóliából készült tepsin sütöttük, és a szalonna hozzá égett a tepsihez.

... Gio orra is szaglássza a kolbit ... Rita spéci konstrukciója ...
Ebből tanulva fanyársat vettünk, amit mielőtt a kolbászok rászúródtak volna vízbe áztattunk. Miközben én a tüzet csiholtam Rita felszurkálta a nyársakra kolbászokat. Egy régebbi alutepsiből két támasz készült (mert a pálcikák nem tudtak volna mire támaszkodni), majd ezekre feküdtek fel a pálcikára felszurkált kolbik.

... Rita a grilltündér és Csibész a kukta ...
Az egész "konstrukció" és sütési módszer ötletgazdája Rita volt :-) Egyszerű, ámde ügyes megoldással kicselezve a odaégés lehetőségét. Sütögetés közben jó hangulatban falatozgattunk, iszogattunk.

... napozó kolbászok ... félédes borocska társaságában ...
Nem épp az illatokkal, hanem egy vacsorára hívogató sms-el áthívtuk Gyuszi atyát is a szomszédból, aki az énekkari próba után át is jött. Jót beszélgettünk, nagyokat röhögtünk és bicska vásárlásra bujtogattuk az atyát :-))).

... falatok a lámpa fényénél ... a tűz ...

... Rita átvette a tűz feletti hatalmat ... és a tűz, amit éltetett ...
Égett a tűz egész este (Rita gondoskodott róla, hogy ne aludjon ki...) Én jól éreztem magam. Remélem a többi résztvevő is hasonlóképp vélekedik! :-))