A bejegyzés címe tulajdonképp elmond mindent. Ma amint Ritához igyekeztem, Ipolykért (Kiarov) elhagyva (pontosabban az fölé érve) csodaszép látvány tárult elém az út bal oldalán elterülő völgyben.
A köd megrekedt a völgyben és a napsugarak próbálták kicsalogatni onnan a hömpölygő fehérséget. Szinte másodpercről, másodpercre változott az elém táruló kép. Gyönyörű volt. A bokrok ágain még csillogott az éjszaka ráfagyott "jégbevonat"
Ezekből a pillanatokból próbáltam elcsípni néhányat.
