vasárnap, március 26, 2017

Belestem...

Egyik este belestem a szemközt lakó szomszédokhoz. Tudom nem illik ilyet tenni, de kíváncsi voltam milyen fotó sikeredik, ha minden sötét, csak az ablak és a mögötte levő szoba látszik. Ez az egy kép készült. Ilyen lett mindenféle utómunka nélkül:


szombat, március 11, 2017

Kerekes Band pillanatok

 -  „Kerekes Band”-es volt

Nem terveztem hosszas ömlengést sem a zenekarról, sem az Akváriumban abszolvált koncertről. Olyan „Kerekes Band”-es volt. Hozták a megszokott lendületet, hangzást, stílust. Olyan zenét játszanak, ami több más stílus közül is felismerhető, egyedi.


Nagyjából a koncert felénél éreztem azt, hogy elérte a csúcsát. Ott volt néhány perc, hogy szememet lehunyva élveztem, ahogy a monoton ritmus kiszellőzteti fejemből a nap fáradságát.





Ez után a néhány perc után (talán a lökdösődés, röpködő söröspoharak miatt) már inkább azt kerestem a fényképezőgépem keresőjében, hogy tudok valami jó képet kreálni. 



 
  




 


vasárnap, március 05, 2017

Polaroid

        - a megismételhetetlen pillanat

Egy Vaterás árverésen jutottam hozzá egy Polaroid Pronto 600-as géphez (17 másik géppel együtt, 2500 Ft-ért). Nem tudtam azt sem, hogy működik-e. 


Dekorációnak szántam a polcon felsorakoztatott gépek közé. Egy hete sikerült szereznem hozzá filmet a Café Analógban (Kazinczy utca 35., 1075 Budapest VII.).  Sajnos nem olcsó mulatság egy doboz film, de ki kellett próbálni ezt is.

 


Ma eljött az ideje, hogy belekerüljön a film és kipróbáljuk, vajon működik-e. Kíváncsian vártuk, hogy hogyan működik ez a kis "fényképezőgéppel összekötött mobil sötétkamra". Ahogy belehelyeztük a filmet, zúgni, kattogni kezdett és kilökte a film lezáró fekete fedlapot.


Ez után elkattant az első kép, aminek elkészülését úgy vártuk, mint karácsonykor ajándék bontogatást. Először érdekes kékes színű volt a kép, majd lassan elnyerte végleges állapotát.   

... először kék volt ...



... az első közös Polaroid fotónk ... 


... a hűtőszekrény ajtaján kapott helyet egyelőre ...
  

szerda, március 01, 2017

Megfestettek

Néhány hete érdekes e-mailt kaptam egy kedves ismerősömtől. Szülőfalumról, Ipolyvarbóról készített fotókat kért tőlem. Azt mondta, hogy keresztanyja 70. születésnapjára szeretnének meglepetést készíteni. Az ünnepelt 14 éves korában költözött el Ipolyvarbóról Kassára, ott járt az Ipariba. Azóta is ott lakik.

...  a fotó ...

Küldtem is néhány képet és a napokban megtudtam mi lett az egyik kép sorsa. Megfestették. Az egyik fotómat egy kassai festőművész, Gabriel Holcer megfestette. Pontosabban a kép egy részletét. De úgy gondolom felismerhető a részlet.

... a festmény ...

A lényeg, hogy a kép megkapta tulajdonosától a legfontosabb jelzőjét, ami azért önmagáért beszél: "fenomenális" :)

Örömmel tölt el, hogy ennyivel hozzájárulhattam ehhez a szülinapi ajándékhoz. Boldog szülinapot!