Écsapa is elment... 2024.11.12.

Elment...  

Itt hagyott a jó Öregem.

Vele ment minden jó kedvem.

Tombolok és gyorsan felcsattanok.

Akkor is bántok, ha nem akarok.

Fáj a lélek és fáj a szív.

Nincs már, aki esténként felhív.

Nincs ki elmondja mi bántotta a nap alatt.

Elmondja mi fáj épp, vagy kivel mi baja akadt.

Néha kicsit fárasztott a fáradt hang.

Olykor hallatszott a falu tornyából a harang.

Nem volt sem úri, sem ősi rangja.

Ő volt mindenki Jancsibácsija.

Remélem megtalálta Odaát kiért tíz évig itt időzött.

Küszködött, kínlódott, de ha mentem megölelt, és finomat főzött.

Kevés a szó, még annyi sem a gondolat.

Vele volt jó megosztani a gondomat.

Nem szólt bele, tudta jó helyen vagyok.

Vannak már unokák, kiket most hátra hagyott.

Van már új családom, amely befogadott és tisztel.

A családom mely a tájszólasomon még néha viccel.

Szóltam volna még Vele néhány mondatot.

De csak az a reggeli "hívtam a mentőt" mondat, amit hagyott.

Hiányod fáj és nem múlik el soha.

Vigyázz magadra, s ránk onnan fentről "Écsapa"!

2024.11.20

Írtam pár sort...

34

A lenti kis vers többet mond, mint, hogy leírjak itt sok-sok mindent... Ezt úgy mindenkinek írtam és sok szeretettel :) Köszönöm mindenkinek a köszöntést, az ajándékokat, és azt is ha valaki csak úgy gondolt rám.  Köszönöm a sokáig rejtegetett meglepit, a tortát, az éttermi foglalást, a finomabbnál finomabb nedüket, az anyagi támogatást is, meg még amit nem is láttam... :)  

Harmincnégy

A naptár májust lassan félbe vágja,
Ilyenkor növekszik meg éveimnek száma.
Ma lettem harmincnégy, rohannak az évek.
Öregebb lettem, ezek kemény tények.

Nem kenyerem a költészet, de alkalmanként írok,
Ha egy filmen meghatódok előfordul, hogy sírok.
Visszanézve az éveket nem bántam meg semmit,
Minden akadály mi jött, az életmen csak lendít.

Próbálok alkotni, s mutatni meg szépeket.
Ezért fotózok, s publikálok képeket.
Átadni, mit látok, s mindent mit érzek.
Valami szépet hátrahagyni: szerintem ez a lényeg.

Köszönet mindekinek, ki gondolt rám és írt.
A facebook üzenetjelzője egész nap csak "sírt" :)
Az ajándékokat is köszönöm, kedves nagyon Tőletek,
Ehetünk is, ihatunk is, röhöghetünk eleget. 

írta: én

Boldog szülinapot Ritám 2012

Mivel ma van ünnepe annak, hogy megszülettél, boldog születésnapot kívánok Neked! :) 

23

Huszonhárom éve lettél,
Születtél, mást nem tehettél.
Az Élet színpadára léptél,
Erősödtél, nevelkedtél.

Huszonhárom lett éveid száma
Túl leszel rajta, hidd el már ma :)
Három után, a négy következik
Az évek száma így növekedik.

A következő egy év múlva lesz,
Pontos számítások eredménye ez :)
Egy olyan szó sincs, mit most bánok,
Boldog szülinapot kívánok!

írta: Fagyas Róbert

Névnapi köszöntő Ritának

Névnapodra...

Kedves Rita mai napon,
neved napjának napja vagyon :)
Sajnos füled ma nem húzhatom,
De ígérem ezt bepótolom :)

Legyél megfontolt, bátor s erős,
Tudod olyan, mint egy nemzeti hős :)
Mosolyod és fejben az eszed,
Ez legyen a fő fegyvered! :)

Az egészség, az nagyon fontos,
Ezért írok erről pont most.
Legyen belőle rengeteg!!
Ezeket kívánom én Neked! :)

írta: én :)

Gondolatok tegnaphoz...

A következő vers nem mondható és nem sorolható a vidám hangulatú versek közé, ahogy azt a címe is elárulja. Ez most egy hangulat ábrázoló vers. Én írtam...

Csüggetegen...

Tegnap a nap elég szomorúan ment le,
És ma sem volt vidámabb a napfelkelte.
Az ágy is csak húzott, birtokolni akart.
Nem is bántam volna, ha még magában tart.

Az ablakon kinézve téli, szürke minden
Sokmindenhez van kedvem, de mosolyogni nincsen.
Az esti szomorú nap elvitte kedvemet.
Keserű cseppekkel mérgezve meg lelkemet.

Mi lehet a gyógyír? Jó lenne azt tudni!
S ha tudnám titkát, tudnék mosolyogni.
Emberek, monjátok: Mit kellene tennem?
Hogy vidámságban fürödjön most kedveszegett lelkem.

Talán zene kellene, ami gyógyít s vígasztal,
Amitől jókedv kerekedne és lenne víg asztal.
Ha bántó lettem volna, most bocsánatot kérek,
Hogy rosszkedvűen ért a tegnapi nap véget.

írta: én

Egy gondolat bánt engemet...

No, nem idézni szeretnék Petőfi Sándortól, hogy ezt a címet adtam a bejegyzésnek, csak ez illett ide. Tegnap valami furcsa állapot, rossz hangulat uralkodott el rajtam egy személyes ügy kapcsán, ami néhány sor írására ösztönzött. Csak három versszak, de ez is az enyém, az én versem:

Embernek lenni...

Nehéz manapság embernek lenni,
Nehézemberek közt tenni-venni.
Hogy a szív fölött az ész lett úr.
Sok embert ez a tény szíven szúr.

Harminc évem alig éltem,
Az embereket már rég nem értem.
Eltűnt az emberség, büszkeségre váltott,
Ez a tény itatta át az egész világot.

Hogy meddig még e világ, nem tudja senki
Én próbálok azért embernek lenni.
Nem óda ez, nem is egy örömének,
Ha más örül, csak örülök örömének!

írta: én