szerda, február 07, 2018

Szóljon a bakelit!

Ahogy azt az előző blogbejegyzésben írtam már, egy lemezjátszó érkezését vártam. A napokban meg is érkezett az Auna TT-931 típusú lemezjátszó.


Munkahelyemen (oda érkezett a küldemény) kollégáim nagy csodálattal és mérhetetlen kíváncsisággal várták, ahogy a futár által hozott csomag tartalmát kihámoztam a karton rétegek közül. Kicsit úgy éreztem mintha valami olyan dolgot vettem volna, ami kincs és ritkaság számba megy. 


 Haza érve nagy érdeklődéssel szabadítottam meg az újdonsült családtagot karton láncaitól. 
A klasszikus fa borítás jól áll a „zenélő szerkezetnek”. A dizájn elég minimalisztikus. Az első panelen a bekapcsoló gomb (piros led jelzéssel), a hátsón egy vonal kimenet (line, stereo cinch) kapott helyet.




Csendes, szíj általi meghajtást kapott (33 és 45 ford./perc), beállítható pitch terjedelemmel, S alakú hangszedő karral. A szerkezet 4 rezgés csillapító lábon áll. Az egész lemezjátszót egy átlátszó, buktatható takaró fedél óvja. A lemez akkor is lejátszható, ha ezt lecsukjuk.




Egy kicsit olyan ez, mint mikor filmre fotózik az ember. Ez is analóg, ebben is több élet van, mint a CD lejátszók által közvetített jelekben, hangokban. Ez is egy más világ...

És hogy Sub Bass Monster szavaival éljek:

"Pörög a fekete lemez, pattog a bakelit,Poros picikét de ugyanúgy érteni a szavait,"

A szekrények mélyéről előkerülő elfeledett emlékek újra életre kelnek. Pörögjön hát a bakelit! 

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mit hallgattál meg rajta először?

Bacu írta...

Én is lemezjátszós lettem :)

Robert Fagyas Photography írta...

Kedves Névtelen!
Egy Dire Straits albumot.

Robert Fagyas Photography írta...

Szia Bacu!
Üdv a csapatban! :) És hogy tetszik? :)