Ima...

Ma kaptam egy rövid imát. Egy amolyan "továbbküldős" szöveg volt mögé csatolva. Küldjem el x számú embernek és az nagyon jó lesz nekem. Én ezt már egy ideje nem teszem. Inkább itt közlöm a blogon az imát. Így is eljut néhány emberhez és akit nem érdekel, úgysem olvassa el. Tényleg csak pár szó. Így "hangzik":

"Uram, sétálj át a házamon és vidd el minden aggodalmamat és betegségemet,
és kérlek, vigyázd és gyógyítsd meg a családomat, a nevedben."

...szerintem nagyon sokak pár szavas imája lehet ez a néhány szó.

Gépész gyűrű

Rita küldött egy emailt, benne egy nagyon király képpel. Aztán, hogy célzás értékű-e az email tartalma, azt nem tudom :-) Mindenesetre a kép nagyon ötletes:

Egy király(i) email a postámból...

Múltkoriban beregisztáltam a mikrosat oldalán, hogy küldjék a hírleveleket. Küldik is rendesen. Ma kaptam valami különlegeset. Amolyan angolos királyi esküvős email-t kaptam. Először meg is lepődtem, da aztán nagyon jót nevettem.
Az email így hangzott:

---------------------------------------------------------

Kedves Fagyas Róbert!

Ne haragudj, ritkán szoktam bulvárhíreket olvasni, de most fennakadt a szemem, mivel Rólad volt szó:

Fagyas Róbert visszautasította a királyi felkérést

Bocs, ha zavartalak, mostmár tényleg nem írok több mailt ebben a hónapban, csak ha ide kattintasz.
Addig is jó fényeket,

Mészáros Tibor
és a Szittya Villám csapat

---------------------------------------------------------

A linkre kattintva a következő dolog várt:

Ezt azért raktam fel, mert nem tudom, meddig lesz aktiv a webcím...

És ha már felemlegettem a királyi esküvőt, sok boldogságok kívánok az ifjú párnak!

Kamion-Cukor-Románia

A minap kaptam egy email-t. Meg is lepődtem kicsit rajta. Gondoltam megosztom itt a blogon, hátha érdekel valakit a dolog.

Ha valakinek felkelti az érdeklődését, nálam megkaphatja az email címet, ahonnan az email érkezett. Idézném az email tartalmát:

Szia Heszpuk Lajos vagyok Pélyröl. Szeretnék töled egy szivességet kérni,egy szlovákiai-magyarra lenne szükségem. Arról lenne szó hogy kristálycukor kellene nekem napi 2 kamion.Romániába leszállitva 50kg-os kiszerelésben,azonnal kp-ben fizetnénk. Azért fordultam hozzád,mert tudom hogy szlovákiai magyar vagy,és ha segitel árat megtudni nekem,vagy cukorgyártól vagy lerakatból,meg fogod kapni a jutalékod,de ezt majd megbeszéljük,ha tudol nekem ebben segiteni. Tehát a lényeg,napi 2 kamion,készpénzzel fizetnénk,Romániába leszállitva. Vagy ha tudol olyat aki ebben járatos,kérlek segits!!! Sürgös lenne,és nagyon jól járnál te is. Lajos

...hajrá. Ha valakit érdekel... Csak bátran szóljon! "Százalékom?" :-)

Felvidék én így szeretlek!

Reggel a postámat töltöttem épp le, mikor az egyik emailben egy jútyubos linkre akadtam. Mr. Gonsales küldte és felhívta rá a figyelmemet, hogy mindenképp nézzem meg, mert nagyon érdekes. Úgy döntöttem, hogy felrakom a blogra és megosztom itt is.

Nekem nagyon tetszik. Jól meg van ez csinálva :-)

Egy kis történet a postámból...

A napokban kaptam egy email-t, ami állitólag egy megtörtént esetet mesél el. Hát ha ez az eset nem is valós, szerintem akkor is példaértékű és tanító történet. Akkor a történet:

Tömött 56-os villamos, két, egymással szemben lévő szék. Az egyiken egy jóarcú, kedves öreg néni kuporog, a másikon egy nő a gyerekével az ölében. A kissrác himbálja a lábát, és állandóan belerúg a néni térdébe. Az öregasszony egyre hátrébb húzódik, várja, hogy az anya mikor szól rá a kölyökre. De mivel ez nem történik meg, udvariasan megszólítja az anyát:
- Elnézést, hogy zavarom, de a kisfia folyamatosan rugdossa a lábamat, és ez már az én koromban nem tréfa, eltalál egy csontot, vagy egy eret, akkor az újságosig, meg a patikáig se tudok lemenni. Legyen szíves szóljon rá.- Mit akar? - reccsen rá az anya -, én nem fogom egy ilyen vénasszony miatt korlátozni a gyerekemet testi szabadságában! Foglalkozzon a saját dolgával, ne az én gyerekemmel!
A villamoson mindenki megdöbbenéssel nézi végig a jelenetet, míg egy tipikus rocker (acélbetétes, tar frizura, feszülős gatya, bőrkabát, fülében üvölt a Tankcsapda) kiveszi a szájából a rágót, az anyuka hajába gyönyörűen beledolgozza, majd lágyan így szól:
- Engem se korlátoztak gyerekkoromban!

...Hmmm... Szerintem elgondolkodtató...

Egy kis történet...

Kaptam egy érdekes történetet e-mailben. Gondoltam megosztom itt a blogomon.

Egy szent ember egy nap Istennel beszélget...Mondja neki: - Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol. Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek, hogy betekintsen...... A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. A szentnek összefutott a nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni. A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta:- Amit most láttál az a Pokol volt. Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét összefutott a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással. A szent ember ekkor azt mondja Istennek: - Én ezt nem értem! - Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak "képesség" kérdése. Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak. `A Pokol gyakran itt van a Földön.´