Szabadtéri mozizás Bánkon

Múlthét szombaton (2012.06.16.) ismét ellátogattunk Bánkra, hogy a falu által nyári programok egyik programpontján részt vegyünk. Kicsivel korábban érkeztünk, hogy még üldögélhessünk a tó partján.

... körbepart ...

... bánki tóparti csendélet ...

Ezen a hétvégén a szervezők szabadtéri filmvetítéssel készültek az idelátogatóknak. A tó feletti színpadon levő állványzatra kifeszített ponyvára vetítették az Igazi kaland című filmet.

Fura, szokatlan hangulata volt ennek a filmvetítésnek. Ezek a jelzők most nem a vetítés minőségére vonatkoznak, hanem arra, hogy az embernek a mozi fogalma álltalában zárt mozitermet jelent. Ez pont az ellenkezője volt.

... a történtek képekben :) ...

Háttérben a tó fényeivel, a tavat körülvevő erdő madarainak hangjával, kellemes és igazán jó hangulatú filmet nézhettünk végig a szabadban. A hangzás is jó volt. Nem panaszkodhatok rá. Kényelmesen elhelyezkedtünk és pattogatott kukoricát rágcsálva követtük a film eseményeit.

... csak, hogy érzékeltessem ...

Egy újabb élménnyel gazdagodtunk. Én nagyon élveztem. Köszönet Bánk! :)

HOPP, elment az áram...

Azért csak most blogolok erről, mert a héten nagyon nem volt időm. (Múlthét)Szombaton moziba mentünk Balassagyarmatra. Kiszemeltük a húsvéti nyuszis HOPP-ot (hivatalos weboldal). Az előzetesét még a múltkori Rango vetítése előtt láttuk.

Szimpatikusnak tűnt. Megérkezve kisebb sor állt a kasszánál. Kivártuk sorunkat, majd egy kis pattogatott kukoricáért sorakoztunk. Egy kis ideig eltartott. Így mire beértünk már sötét volt a teremben. Az egyik lépcsőn majnem elbotlotam így némi veszteség ért popcorn ügyben... Sikeresen letelepedtünk és néztük a filmet.

Jónéhány perc eltelte után az egyik jelenet kellős közepén ledobta biztosítékot és korom sötét lett. Pár percig ott ültünk a sötét moziteremben. Majd valaki megelégelte és kiment szólni, hogy hát w@zeg sötétben ülünk.

Néhány perc múlva egyszercsak felvillantak a fények és elindult a film... amiből kimaradt kb. 40 perc... Kimondhatatlanul mérges voltam. Rita azzal nyugtatott, hogy majd megszerezzük valahonnan és otthon megnézzük. Már ment egy ideje a film, mire felkapcsolták a villanyokat és a mozi egyik alkalmazottja bejelentette, hogy újra el kell kezdeni a filmet vetíteni, mert kimaradt 40 perc a filmből...

Így aztán elkezdődött előről... A másfél órás film így lett két és fél órás :-))) Utólag visszagondolva vicces a dolog. Nem is a balassagyarmati Madách mozi volna, ha nem történne valami különlegesen szokatlan :-)

Tesco-s pizza...előtt mozi :-)....RANGO...

Múlt héten eldöntöttük, hogy megnézünk egy animációs filmet, a balassagyarmati Madách moziban. A szombati autó takarítás után Ritaért mentem és kettesben moziba indultunk. Megvettük a jegyeket a RANGO-ra. A filmet a mozi alatt elhelyezkedő teremben vetítették ahova egy furcsán kanyargó folyosó/lépcső vezetett. Akkor volt a terem (kicsi), hogy majnem meg is telt...

Egy poénos rajzfilmre voltam rákészülve, de valami egész mást kaptam... Érdekes monológgal indult a főszerepet játszó kaméleon részéről, majd komoly (nem gyerekenek való) gondolatokkal, történésekkel folytatódott. Voltak benne poénos jelenetek, de megkockáztatom kijelenteni, hogy azok a poénok sem gyerekeknek voltak címezve.

A teremben tartózkodó gyerekek nem túl gyakran nevetgéltek... Szóval fura volt. Látványilag tetszett. 3D-ben nagyobbat ütött volna, az tuti. Ha értékelnem kellene 10-ből 6-ot kapna...

Mozi után még megpróbáltam Ritát becsalni az olasz étterembe, de nem jártam sikerrel. Ez helyett betértünk egy rövid Tesco-zásra. Rita pizzát vásárolt, amit haza érve meg is sütötte.

Ahhoz képest, hogy fagyasztott pizza volt, finomnak merem titulálni. Rita az amúgy is bőséges feltétet még sajtal szórta meg. Komolyan finom lett. Köszi a vacsit :-)

Mesés szombat - 3D-s mozizás Győrben (duplán)

Megbeszéltük Ritával, hogy hétvégén (szombaton) átruccanunk Győrbe egy kis mozizás céljából.

A reggeli - amit az ágyba kaptam - után összeszedtük magunkat, Giorgio-ba pattantunk és célba vettük a győri Plázát. Szerencsésen megérkeztünk. Mindjárt jegyet is vettünk az első kiszemelt filmre, az Aranyhaj és a nagy gubanc-ra.

Nagyon jó kis poénos 3D-s laza mese, ami tele van érzelemmel, vicces karakterekkel, jó poénokkal és látványos efektekkel. Ezt megérte megnézni 3D-ben. Tetszett.

Film után vacsoráztunk. Finom milánói spagettit ettünk. Mivel volt még időnk, körülnéztünk kicsit, sétáltunk a plázában. Könyvesboltban voltunk. Kicsivel később a következő vetítésre indultunk. A film címe: Guliver utazásai.

Ezt úgy igazából én szerettem volna megnézni, Rita pedig még nem látott filmet 3D-ben (mesét már igen). Klasszikus történet kicsit mai köntösben - így jellemezhetném röviden a filmet. Nem volt akkora nagy durranás. Ha nincs 3D-s hatás, úgy érzem kicsit "lapos" lett volna a film.
Szóval éljen a 3D és az érzékszervek becsapása :-)

Visszafelé autózva le lettek tesztelve az új égők Giorgio fényszóróiban. Határozottan kijelenthetem, hogy tiszta időben jobbak a látási viszonyok az autó előtt, mint voltak. Aztán, hogy ködben és esőben mit fognak majd teljesíteni??? Majd meglátjuk.

Este még Poci és Bigyi társaságában kimentünk a városba egy kis gyomorásztatásra. Bigyi és én söröztünk a lányok pedig kávéztak és teáztak. Jókat beszélgettünk, röhögtünk. Jól szórakoztunk.

Egy kellemes szombat van a hátunk mögött. Én jól éreztem magam :-) - Rita most reklamál, hogy Ő is :-))

3D kettesben...

Tegnap (szerda) egy kis vásárlásra indultunk Győrbe. Párom téli csizmát szeretett volna venni. Úgy terveztük, hogy a Plázában megnézzük a csizmát és ha már ott vagyünk, akkor beülünk egy filmre. Átverekedtünk a csúcsforgalomba fürdő városon. Sikerült parkolót is találni. Megvettük a mozijegyeket majd elindultunk csizmalesbe. A Humanic-ban Rita rá is lelt "A" Csizmára. Nagy volt az öröm, ami sajnos csak rövid ideig tartott. Kiderült ugyanis, hogy a dobozban egy félrecimkézett darab rejtőzött papirba csomagolva. Mindkét csizma számilag (cimkeileg) 39-es volt, de méretileg az egyik 38-as volt... Ígyhát elmaradt a csizma vásárlás. Az idő is elment, úgyhogy elindultunk, hogy beüljünk a filmre, amire már megvettük a jegyeket. Az őrzök legendája-ra ültünk be.

Arról már írtam itt, hogy Balassagyarmaton ketten ültünk a moziteremben, de arra álmomban sem mertem volna gondolni, hogy Győrben is előfordulhat egy ilyen eset.

Igen, kettőnké volt a moziterem. A 3D-s film látványilag nagyon szépen meg volt csinálva, minden elismerésem. Amit kicsit furnának tartottam, hogy baglyok voltak a szereplők.

Node ez csak az én személyes véleményem. Éhesen hagytuk el a mozitermet, ezért hát úgy döntöttünk, hogy csomagoltatunk egy kis kaját. Milanói spagettire esett a választás, sooooook-soooook sajttal. Szerencsésen átvergődtünk a városon és vissza indultunk. Vissza érve még megvacsiztunk. Amit sajnáltam, hogy nem lett csizma... Sok sikert a budapesti csizma kereséshez!

Szombati csavargás (Rita tollából)

Egy újabb kiruccanós hétvége. Egy rohanós, dolgos, őszi hét után. Róbert és én (Rita) közösen úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a balassagyarmati filmszínházat.

Megnéztük az animációs filmek egyik remekét, amely nem is igazán a gyerekeknek szól, inkább a nagyra nőtt gyerekeknek készült - a Shrek a vége, fuss el véle c. mesét. Tanulságos történet Shrekkel és régi barátaival (Szamárral, Mézivel, Kandúrral, Sárkénnyal, Fionával és a gyerekekkel...). Félelmetes boszikkal és egy mitugrász, gonosz emberkével. A moziban még a film előtt meglepetés ért minket. Alig találtunk parkolóhelyet.

Majd mikor megvette Robi a jegyeket, közölték vele, hogy oda ülhetünk, ahol még helyet találunk, mert már 43-an benn vannak a teremben. Azért volt ez hatalmas meglepetés, mert általában ketten szoktunk lenni a filmeken, max 5-6 emberkével szoktuk megosztani a termet és a vásznat. De ennek is, annak is megvan a maga "feeling"-je. Szerintem ez a Shrek is jól sikerült. Aranyos, kedves, tanulságos, elgondolkodtató történet. A film után sétára indultunk az őszi városba.

Olyan utakon jártunk, melyeken eddig sosem. Fotóztunk,

fotózkodtunk, élveztük a hűvös levegőt, a sárga faleveleket, beszélgettünk és megkerestünk egy olasz éttermet és pizzériát, amit már kinéztünk magunknak, de még nem jutottunk el oda.

Megnéztük hát magunknak a helyet kívülről, majd visszasétáltunk Giorgio-hoz, bepattantunk és elrobogtunk az étteremig, leparkoltunk, bementünk, leültünk, étlapot kaptunk, tanulmányoztuk azt, választottunk, rendeltünk, beszélgettünk, ittunk, ettünk, fotóztunk, ízlelgettünk, röhögtünk, jóllaktunk, fizettünk, köszöntünk és elmentünk.

Vittünk az otthoniaknak (anyunak és az öcsémnek) egy pizzát. Nekem tetszett a hely. Olaszos, piros - kockás terítős, borozgatós, pizzázós, olasz zenét hallgatós, tésztás, hangulatos kis hely.

A kiszolgálás megfelelő, a személyzet kedves, figyelmes. Otthon aztán leültünk TV-t nézni öcsémmel (Lórival) és anyukámmal. Én blogoltam közben :-)

Miénk volt a moziterem...

Pénteken elmentünk moziba. Gondoltam, hogy nem lesz teltház, mivel az első vetítésre mentünk, ami 15:30-kor kezdődött. Vettünk jegyet, pattogatott kukoricát, vizet és a felső terembe siettünk, hogy legyen helyünk :-). Találtunk is helyet a leghátsó sorban :-))) No, jó.... A lényeg, hogy ketten ültünk a teremben. Olyan otthonos volt az egész. Rita, én és a film (és a mozigépész).
És hogy mit néztünk meg?

A Nagyfiúk (Grown Ups) című szinkronizált, amerikai vígjátékot.

Íme a rövid tartalom:

Az öt egykori jó barát (Adam Sandler, Kevin James, Chris Rock, David Spade, és Rob Schneider) harminc év után kedvenc kosárlabda-edzőjük temetésén találkozik újra, s ha már így együtt vannak, együtt is maradnak hétvégére. Méghozzá edzőjük tóparti házban, ahová feleségük (Salma Hayek, Maria Bello, Maya Rudolph) és gyermekeik is elkísérik őket.
A csapat most is a régi formáját hozza: a bulizás, egymás ugratása együtt a legjobb, hiszen a kor amúgy sem számít, ha egy kis őrültködésről van szó. Meg is próbálják bebizonyítani gyermekeiknek, hogy szórakozni a nagy öregek módjára is lehet.

...és egy kis előzetes:

Jó kis film volt. Igazán jól éreztem magam. Csak tessék megnézni! :-)))

Egy mozizós hétvége

Pénteken sikerült elszakadnom innen dél körül. Magammal vittem szomszédomat Lacit is. Mivel nem mentem egyenesen haza - mert megálltam Inámban Ritánál - úgy egyeztünk meg Lacival, hogy Ipolyságig tart velem. Onnan aztán busszal folytatja az útját. Eléggé valószínűtlennek tűnt, hogy elérjük a kiszemelt csatlakozást, de azért hajtottam rendesen :-) Deménd (Demandice) után egyszercsak feltűnt előttünk a kiszement busz. Úgyhogy belehúztam és megelőztem a buszt, hogy Laci Ipolyságon elérje azt. Sikerült :-)

Innen aztán Ritához siettem. Fincsi vacsit kaptam, majd Lóri érkezésére vártunk. Amint megjött célbavettük Ipolynyéket (Vinica), ahol egy kis mozizás vette kezdetét a helyi plébánia épületében. Megnéztük a Hullám c. filmet. Ez a film úgy konkrétan nem fogott meg, sőt tulajdonképpen elmondhatom, hogy olyan kategóriába sorolhatom, aminek nézését abba szoktam hagyni. Egyszerűen valahogy "felhúzott" a film...Nem mondom, hogy nem volt tanulságos. Sőt, elmondható, hogy nevelő hatású a mű, jó zenékkel, de én valahogy nem csíptem.

Szombaton délelőtt randim volt a "fogtündérrel". Két fogamat is megfúrta, majd betömte :-( Még szerencse, hogy erről a kellemetlen élményről a délutáni program elvonta a figyelmet. Átruccantunk Balassagyarmatra. Moziban voltunk a Poligamy c. filmen. Hát nagyon sajnáltam Csányi Sándor főszereplőt. Igazán együtt éreztem vele :-))))) A film rövid történetét a Madách Mozi honlapjáról másolom ide:

András (Csányi Sándor) és Lilla (Tompos Kátya) fiatal pár, öt éve járnak együtt. A férfi forgatókönyvíró, aki megrendelésre tévésorozatokat ír, a nő pedig tanársegéd az egyetemen. Végre beköltöznek közös lakásukba. Úgy tűnik, minden rendben van köztük. De valami mégis hibádzik. Mintha a lényeg veszett volna ki az együttélésükből. Lilla esküvőt és gyereket akar, András viszont... nos, a helyzet az, hogy igazából maga sem tudja, mit akar. Lilla egyszercsak bejelenti, hogy terhes. Andrást felemás érzések kerítik hatalmukba. A következő reggel András egy vadidegen, gyönyörű nőt talál maga mellett az ágyban. Ettől a fordulattól kezdve a legkülönbözőbb lányokkal kerül viszonyba - ezzel együtt pedig a férfi-nő kapcsolat minden fázisát, minden lehetséges útját bejárja.

Szóval, jó kis film volt. És ami nem elhanyagolandó: az első magyar (+ felirat nélküli) filmem ebben a moziban :-)))))) Ez egy újabb jó hétvége volt, jó társagágban, jó hangulatban :-)