péntek, január 24, 2014

A Vad Fruttik színtelenül színes világa

Elég gyakran szól a rádióban mostanában a Vad Fruttik, Szemben a nappal című dala. Nekem a Vad Fruttik zenekar régi nagy kedvencem. Már több alkalommal (1, 2, 3, 4) megosztottam egy-egy dalukat, vagy pár sort róluk itt a blogon.


Azt írja róluk a wikipedia, hogy alternatív rock banda. Szerintem ez a megfogalmazás nem a legpontosabb meghatározása a munkásságuknak és zenéjüknek. Ez a zene ettől azért több.



Elég egyedi, helyenként vontatott dallamvilággal operálnak, időnként átváltanak  zúzósabb, keményebb kottába. Előfordulnak technósabb, drum and bass-esebb alapok, ami mellé a stroboszkóp villogása akár baráti kezet is nyújthat.


Szóval elég sokszínű a zenéjük. Én nem skatulyáznám be őket egy alternatív rock címkéjű dobozba. Nagyon is hallgathatóvá teszi zenéjüket a dalok dallamvilága. Az hogy a dalok nem egyhangúak, hanem a dalon belül több féle stílus is találkozik. Amikor eluralkodik a dalban a pogó, hirtelen képbe kerül egy szintetikus hangszer, vagy egy lágyabban szóló hangszer és ad egy kis pihenőt, hogy a hallgató, a bulizó ember pihenhessen, erőt gyűjthessen a következő pogós részre. Jól fel vannak építve a dalok. Jók a szövegek, fülbemászók a dallamok. 


Videóklippjeikben "kevés a szín". Ellenben a zene kiszínezi az összképet. A néző jobban tud koncentrálni a zenére. Az egyensúly nem borul fel. A videó nem veszi el a figyelmet a zenérő és fordítva. Jók a képek, jó a zene. Szeretem :)